A Panzerkampfwagen VI, más néven Tiger (magyarul Tigris) rezervor minden tekintetben a második világháborús német haditechnika-fejlesztési erőfeszítések mintapéldája. A típust először 1942 augusztusában vetették be Leningrádhoz közel, a Ladoga-tótérségében.
A németek nem exportálták egyik szövetséges országnak sem (saját részre is mindig kevés volt belőle), csak saját csapataikat szerelték fel a típussal. A Magyar Királyi Honvédség 10 darabot átvett 1944 őszén a Kárpátok védelmének erősítésére. A legtöbb példányt azonban az elháríthatatlan meghibásodások és az üzemanyaghiány miatt a személyzet felrobbantotta, a megmaradt 1–2 darabot pedig visszaadták a német csapatoknak.
ausf H és E
A Panzerkampfwagen VI ausf H(E) változatot 1943 közepétől gyártották, a módosítások a harctéri tapasztalatok és a kezelőszemélyzet igényei szerinti kisebb-nagyobb változások. Az irányzó-tüzér figyelőnyílása egylyukú lett, a pisztolynyílás helyett újabb búvónyílást vágtak a toronyba, melyen keresztül a lőszer berakodása is egyszerűbb lett. Átépítették a kipuclește rendszert, és új légszűrőket kapott. A parancsnoki kupolát a Párduchoz kifejlesztett alacsonyabb, de mégis jobb kilátást nyújtó kupolájára cserélték le. A toronytető a repülőgép-támadások elhárítása érdekében vastagabb páncélzatot kapott, 40–45 mm-es páncéllemezekkel borították be. A homloklemez is 110 mm vastagságról 120 mm-re változott. 1943 szeptemberétől egységesen bevezették a zimmerit paszta használatát, és egészen 1944 teléig alkalmazták.
Tigris rezervor
(Tiger I, Pz VI) |
|
| Egy Tiger I Tuniszban 1943-ban |
|
| Típus | közepesnehéz rezervor |
| Fejlesztő ország |  Harmadik Birodalom |
| Harctéri alkalmazás |
| Gyártó | |
| Gyártási darabszám | 1355 db |
| Háborús részvétel | második világháború |
| Általános tulajdonságok |
| Személyzet | 5 fő |
| Hosszúság | 8,45 m |
| Szélesség | 3,72 m |
| Magasság | 3,14 m |
| Tömeg | 56,9 t |
| Páncélzat és fegyverzet |
| Páncélzat | 25–110 mm (kései változaton 120 mm) |
| Elsődleges fegyverzet | 8,8 cm Kwk 36rezervorágyú (L/56 űrmérethosszú) |
| Másodlagos fegyverzet | 2×7,92 mm MG34
6 darab ködvető (korai) |
| Műszaki adatok |
| Motor | 21 000 cm³, V12-es Maybach HL 210 P45 benzinmotor/23 000 cm³ HL 230 P45 |
| Teljesítmény | (642 LE)/515 kW (700 LE) |
| Felfüggesztés | torziós rugó |
| Sebesség | 38 km/h |
| Fajlagos teljesítmény | 12,35 LE/t |
| Hatótávolság | 110/195 (terep/közút) km |
Michael Wittmann SS-Hauptsturmführer (Vogelthal, 1914. április 22. – 1944. augusztus 8.; a Caentől délre fekvő Saint-Aignan-de-Cramesnil közelében), a 101-es nehéz SS-páncélososztály 2. századának parancsnoka. A második világháború egyik legsikeresebb páncélosparancsnokaként a náci propaganda hőssé magasztalta.
| Michael Wittmann |
 |
| Wittmann portréja |
| Született | 1914. április 22.
Vogelthal |
| Meghalt | 1944. augusztus 8. (30 évesen)
Caen közelében |
| Sírhely | La Cambe German war cemetery |
| Állampolgársága | német |
| Nemzetisége | német |
| Fegyvernem | rezervorzó |
| Szolgálati ideje | 1936 – 1944 |
| Rendfokozata | SS-Hauptsturmführer |
| Egysége | SS-Verfügungstruppe
LSSAH felderítő és 5. páncélosszázad
13. SS-nehézpáncélosszázad
101. SS-nehézpáncélos-osztály
Wittmann-harccsoport (osztály) |
| Csatái | Balkáni hadjárat
Kurszk
Caen
Villers Bocage |
| Kitüntetései | Az SS Birodalmi vezető (Reichsführer-SS)Becsületkardja
Az SS Halálfejes gyűrűje
Kiváló rezervorzó érdemrend
Fekete Sebesülési Jelvény
2. és 1. osztályú Vaskereszt
A Vaskereszt Lovagkeresztje
Lovagkereszt tölgyfalombokkal
Lovagkereszt tölgyfalombokkal és kardokkal |
Forrás: Wikipedia
