A–7 Corsair II |
|
A Görög Légierő TA-7C Corsair II repülőgépe |
|
Funkció | Harcászati vadászbombázó repülőgép |
Gyártó | Ling-Temco-Vought |
Gyártási darabszám | 1569 db |
|
Személyzet | 1 fő |
Első felszállás | 1965. szeptember 26. |
Szolgálatba állítás | 1967. február |
Méretek |
Hossz | 14,06 m |
Fesztáv | 11,81 m |
Magasság | 4,90 m |
Szárnyfelület | 34,8 m² |
Tömegadatok |
Szerkezeti tömeg | 9033 kg |
Max. felszállótömeg | 19 050 kg |
Hajtómű |
Hajtómű | 1 db Allison TF41-A-1 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű |
Tolóerő | 64,5 kN |
Repülési jellemzők |
Max. sebesség | 1123 km/h |
Hatósugár | 1150 km |
Legnagyobb repülési magasság | 12 800 m |
Emelkedőképesség | 76 m/s |
Szárny felületi terhelése | 379 kg/m² |
Tolóerő–tömeg arány | 0,50 |
Avionika |
Rádiólokátor | AN/APQ–116 |
Fegyverzet |
Beépített fegyverzet | 1 db M61 Vulcan gépágyú |
Háromnézeti rajz |
|
Az A-7A Corsair II 3 nézeti rajza |
|
Az A–7 Corsair II szubszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet az F–8 Crusader áttervezésével az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztettek ki az Amerikai Haditengerészet igényeinek megfelelően.
Ezen a repülőgépen alkalmaztak először Head-up display-t, radarral helyesbített tehetetlenségi navigációs rendszert, valamint ez volt az első harci repülőgép, amelynek kétáramú gázturbinás sugárhajtóműve volt. A repülőgépet rendszeresítette az Amerikai Légierő is, az A–1 Skyraidereket váltották le a lelőtt pilótákat kereső és mentő helikopterek támogatásában. A gép részt vett a vietnámi háborúban, Líbia 1986-os bombázásában, és az Öbölháborúban. Görögország, Portugália és Thaiföld is vásárolt a repülőgépből. Az amerikai gépeket 1993.-ra, a portugálokat 2001-re vonták ki a hadrendből, a görög és a thai gépek még repülnek.