Az F–4 Phantom II két hajtóműves, szuperszonikus repülőgép-hordozó fedélzeti vadászbombázó repülőgép, melyet az Egyesült Államokban a McDonnell Douglas fejlesztett ki az 1950-es évekre. Alkalmazták légi fölény, csapásmérő és felderítő feladatokra is, nagy mennyiségben épült és több mint 40 évvel a bemutatása után is üzemelteti néhány ország légiereje.
Az 1960-as, 1970.es évek egyik legkorszerűbb, legsokoldalúbb harcászati repülőgépe volt, kilenc felfüggesztési csomópontján több mint 8400 kg-nyi fegyvert tudott 600 km feletti hatósugáron belül bevetni. Légiharc-rakétáktól a hagyományos siklóbombákon túl precíziós csapásmérésre és képessé tették, nagy számban a vietnámi háborúban került bevetésre. 1959-től tizenhat repülési rekordot állítottak fel a típussal, köztük abszolút sebességi és csúcsmagassági rekordokat.
| Phantom II |
 |
| Amerikai F-4E Phantom II Mk 82 légibombákat old |
|
| Funkció | Harcászati vadászbombázó repülőgép |
| Gyártó | McDonnell Douglas |
| Gyártási darabszám | 5195 db[1] |
|
| Személyzet | 2 fő |
| Első felszállás | 1958. május 27. |
| Szolgálatba állítás | 1960. december 30. |
| Méretek |
| Hossz | 19,20 m |
| Fesztáv | 11,70 m |
| Magasság | 5,00 m |
| Szárnyfelület | 49,20 m² |
| Szárnykarcsúság | 2,77 |
| Tömegadatok |
| Szerkezeti tömeg | 13 757 kg |
| Üzemanyag | 7 549 l kg |
| Max. felszállótömeg | 28 030 kg |
| Hajtómű |
| Hajtómű | 2 db General Electric J79-GE-17A utánégetős gázturbinás sugárhajtómű |
| Tolóerő | 79,6 kN |
| Repülési jellemzők |
| Max. sebesség | 2,23 Mach |
| Utazósebesség | 940 km/h |
| Hatósugár | 680 km |
| Hatótávolság | 2 600 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 18 300 m |
| Emelkedőképesség | 210 m/s |
| Szárny felületi terhelése | 383 kg/m² |
| Tolóerő–tömeg arány | 0,86 |
| Fegyverzet |
| Beépített fegyverzet | 1 db M-61 Vulcan gépágyú |
| Háromnézeti rajz |
 |
| Az F–4C Phantom II háromnézeti rajza |
