Az összerakáshoz szükséges festékeket, ragasztót és szerszámokat a készlet nem tartalmazza.
| Char B1 (bis) |
 |
| A Char B1 a franciaországi Mourmelon-le-Grand military campben |
|
| Fejlesztő ország | Franciaország |
| Gyártó | Renault |
| Gyártási darabszám | 405 |
| Háborús részvétel | második világháború |
| Általános tulajdonságok |
| Személyzet | 5 fő |
| Hosszúság | 6,52 m |
| Szélesség | 2,5 m |
| Magasság | 2,79 m |
| Tömeg | 32 t |
| Páncélzat és fegyverzet |
| Páncélzat | 60 mm (torony) |
| Elsődleges fegyverzet | 75 mm és 45 mm löveg |
| Másodlagos fegyverzet | 2 db párhuzamosított GPU |
| Műszaki adatok |
| Motor | 6 hengeres benzinmotor |
| Teljesítmény | 225 kW (307 LE) |
| Felfüggesztés | páncéltesten futó |
|
A francia 37. páncéloszászlóalj egyik kilőtt
B1-je
Beaumont-ban 1940. május 16-án
A Char B1 (bis) rezervor az utolsó első világháborús mintára épített jármű. Feltűnően hasonlít az angol Vickers Independentre.
Felépítése
1921 és 1924 között tervezték, de prototípusa csak 1929-ben állt készen a tesztelésre. Futóműve a rezervortesten körbefutó lánctalpat hajtotta. Forgatható tornyába 47 mm-es löveget építettek, amelyet a páncéltesten elöl mereven rögzített 75 mm-es löveg egészített ki. Mindkét géppuskája a lövegekkel párhuzamosított volt. Mozgékonyságát nem találták kielégítőnek.
A rossz teszteredmények ellenére rendszerbe állították, és egészen 1940-ig szolgáltak a francia hadseregben. Erős toronypáncélzatuk leküzdésére a Pz III rezervork sem voltak alkalmasak (sokszor még a Pz IVC változat rövid csövű 75 mm-es lövegei sem), ugyanakkor a Char B1 75 mm-es lövege hatékony volt az összes német páncélossal szemben. Hátránya viszont a gyenge manőverező képesség miatt a merev rögzítésű löveg körülményes célzási lehetősége volt.
A tankot egy hathengeres 307 lóerő csúcsteljesítményű Renault motor hajtotta. A jármű vastag páncélzata miatt nőtt a fogyasztása, ezzel csökkent a hatótávolsága. E problémát a személyzet alapos kiképzésével és páncélozott üzemanyag-szállítókkal orvosolták.
A 47 mm-es löveg 670m/s-os sebességével a kor összes német rezervor páncélját képes volt átütni. Másodfegyverzetét két a toronnyal párhuzamosított Riebel géppuska képezte. A toronyban elhelyezkedő fegyvereket a parancsnok kezelte. A homlokpáncélzatba épített 75mm-es, L/17-es kaliberhosszúságú ágyút csak fel-le lehetett mozgatni. Ha oldalra akartak lőni az egész járművet el kellett forgatni. Hátrány volt, hogy éles helyzetben a vezetőnek a tankon kívül ezt is irányítania kellett.
A tank páncélzatát 60mm-es acéllemezek alkották, amely e korszakban igen vastagnak számított. A lemezeket szegecseléssel rögzítették, de a tornyot öntéssel készítették. A motor páncélzata vékony volt, ha a motortért oldalról érte találat, akár fel is robbanhatott a motor.
Változatai
A paraméterek kicsiny változtatásával jött létre a Char B2 változat, amelyben leglényegesebb eltérésként a 47 mm-es toronylöveg hosszú csövűre cserélése említhető.
A Char B1 Bis "char de bataille" (Harci tank) 15 év fejlesztés után állt hadrendbe.
Egyéb adatai
- Árokáthidaló képesség: 2,75 m
- Lépcsőmászó képesség: 0,93 m
- Lőszerjavadalmazás: 74 db 75 mm-es, 50 db 47 mm-es, 5100 db GPU
Forrás: Wikipedia
