Soha nem látott változatban a TAMIYA olyan plastic modelleket mutat be, amelyek páratlanok a dizájn, a részletesség, az építés és az illeszkedés pontossága szempontjából. Ezek a modellek bármilyen minőségellenőrzésen átmennek, és betekintést nyújtanak a fegyverek technológiájába és fejlesztésébe.
Habár a standard M26 Pershing 90 mm-es M3-as ágyúja erőteljes volt, nem állt összhangban a német király tigris nehéz rezervor fegyverével. Így a T15E1 90mm-es löveg, amely nagyobb volt a kaliberben, és egy egy darabból álló héjat lőtt ki egy magasabb torkolatitűzzel, kifejlesztésre került. Ez a pisztoly egy módosított T26E1 prototípusra volt felszerelve, és a toronyra szerelt hengeres stabilizátorokat tartalmazta, hogy megbirkózhasson a pisztolyhenger hosszabb hosszával. Ez volt az első "Super Pershing", és Európába is eljutott, ahol csak egy maroknyi kötelezettségvállalást érintett a német tankok ellen. A második "Super Pershing" a T26E3 módosításával jött létre. Ezt T26E4-nek nevezték el, és egy T15E2 90mm-es fegyverrel volt felszerelve, amely két részből álló lőszert és újratervezett fegyvergyűrűt tartalmazott a stabilizátorok szükségességének kiküszöbölésére. Ezt a gyártást megelőző T26E4 "Super Pershing" -t nem küldték Európába. A T26E4 előtti gyártmányon megvizsgált módosításokat beépítették a tényleges T26E4-es termelési specifikációba, amelyből 25-et építettek a gyártás törlése előtt
